„Ezt üzenem X-nek: Szívemnek kedves Gyermeke! Semmiképpen se szomorkodj! Én mindig veled vagyok. Akkor is, ha nem látsz, vagy nem érzed. Ott lakom pici szíved palotájában, a hetedik, legbelső szobában. Egyetlen érzékszerveddel vehetsz tudomást Rólam: ez a te hited.
A nyári szünetet arra kaptad, hogy kipihend a tanulmányi év fáradalmait. Ne hagyd, hogy a sátán kísértsen! Ez nem lustálkodás, hanem pihenés, amire a testednek, szellemednek és a lelkednek is nagy szüksége van. Így lettetek megteremtve. Sőt ezt mondom neked: pihenj még többet! Szükséged van rá. Én mindig szeretlek téged. Akkor is, amikor alszol, vagy fekszel, amikor nevetsz, vagy komoly vagy. Az Én alkotásom vagy. Úgy szeretlek téged, amilyen vagy. Légy kisded az Én keblemen! Pihenj meg Szívemen! Adj hálát mindenért! Őrizd lelkedben a derűt, és ne hagyd, hogy kirepüljön belőle még egy pillanatra sem! Én az örömre és a szeretetre teremtettelek. Gondolj gyakran szavaimra, amelyeket hozzád intéztem! Igyekezz azokat tettekre váltani! De mindig kérd az Én segítségemet, mert Nálam nélkül semmit sem tehetsz! Veled vagyok mindig. Ez legyen a te reményed, biztonságod, örök boldogságod. A földi lét hamar elmúlik. Utána egy egész örökkévalóságon át Velem leszel kimondhatatlan örömben, boldogságban. Erre gondolj, hogy minden nappal, minden perccel közelebb jutsz ahhoz a nagy naphoz, amikor belépsz országomba, az örömujjongásba, az imádásba, a dicsőítésbe, amit szem nem látott, fül nem hallott, emberi szív felfogni képtelen, amit Isten azoknak készített, akik szeretik Őt. Merülj el Bennem minden imádban, minden Szentáldozásban, mint parányi vízcsepp a végtelen szeretet óceánban! Akkor fokról fokra átalakulsz Belém. Nem te leszel, hanem Én élek benned. Erre teremtettelek, ezért maradtam köztetek a legméltóságosabb Oltáriszentségben, hogy aki téged néz, Engem lásson benned, hogy hű képmásom légy. Minden pillanatban megvan az okod, arra, hogy mosolyogj, hogy örülj, mert te az Én gyermekem vagy. Kiválasztottalak Magamnak az örök üdvösségre. Ezekre gondolj, és adj hálát szüntelen! Ne hagyd, hogy a sátán kilopja lelkedből az örömet! Megáldalak téged és szeretteidet Szívem túláradó végtelen szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Szentírási megerősítések: 2 Timóteus 4, 18. „Az Úr …megszabadít minden gonosz cselvetéstől, és átment mennyei országába.”
Titusz 1, 2. „Isten ígérete.”
