2018. szeptember 13. Az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! A Szívem megszakad a szeretettől, annyira vágyom rá, hogy minden ember üdvözüljön. Mindenkit szárnyaim alá akarok gyűjteni, mint kotlós a kiscsibéit. Mindenkit meg akarok óvni a kárhozattól, mert ez a legnagyobb rossz, amit ti el se tudtok képzelni. Ha valamikor szenvedés ér benneteket, alig várjátok, hogy elmúljon. Ha tartós betegségetek van, csak nyögtök alatta.

Nem tudjátok elképzelni, mit jelent a pokol. Ez a végleges elszakítottság Tőlem, és az ebből fakadó rettenetes lelki kínszenvedés, gyötrelem, és az ördögök bosszúja, kínzása, amely örökké tart. Az örök tűz és a férgek, mely ki nem alszik, és soha ki nem pusztul.

Gyermekeim! A Szívem tele van vággyal, kiáltom felétek: Térjetek meg Hozzám addig, amíg még itt éltek ezen a Földön! Jöjjetek Hozzám mindnyájan, hogy meg tudjalak menteni benneteket! Ha ti nem akarjátok, Én tehetetlen vagyok. Adom ugyan a kegyelmeket, de nektek kell befogadnotok. Ha nem teszitek, ha nem működtök együtt Velem, tiszteletben kell tartanom Istentől kapott szabad akaratotokat, és ezért arra a helyre kell mennetek, amelyet ti választotok magatoknak ezen a Földön.

Gyermekeim! Feltártam nektek a jót és a rosszat. Mindent tudtul adtam nektek. Helyettetek senki sem dönthet. Vérkönnyeket sírok minden egyes elkárhozott lélek miatt. Könyörögve kérlek, szakítsatok a bűnnel, ami elválaszt titeket Tőlem! Szeressétek Istent, úgy hogy, megtartjátok törvényeit! Szeressétek felebarátaitokat, ahogy magatokat!

Gyermekeim! A szétválasztás elkezdődött. Hamarosan véglegesen különválik a búza a pelyvától, a hasznos a haszontalantól. Szent angyalaim csűrömbe gyűjtik a búzát, és elégetik a pelyvát. Igyekezzetek úgy élni, hogy találjak bennetek jó gyümölcsöt, az irgalmasság lelki-testi cselekedeteit, hogy emiatt üdvözíthesselek benneteket. De ha csak rossz gyümölcsöt teremtek, az örök gyűlölet lesz osztályrészetek.

Drága gyermekeim! Szeretlek titeket. Magamra vettem bűneiteket, meghaltam értetek a keresztfán. Megváltottalak benneteket, de ha ti nem akarjátok, nem tudlak üdvözíteni titeket. Újra mondom: térjetek meg Hozzám addig, amíg még nem késő! Fogadjátok áldásomat Szívem túláradó szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítések: Mt 24, 2: „(Jézus) szólt hozzájuk: »Ugye, látjátok ezeket mind? Bizony, mondom nektek: Nem marad itt kő kövön, ami el ne pusztulna.«” És ehhez mondja az Úr: Ez nem csak Jeruzsálemre vonatkozott akkor, hanem most az egész világra. Hatalmas háború jön. Mentsétek el az írásokat, nyomtassatok ki mindent, ne várjatok vele! A napot és az órát nem tudhatjátok, de nagyon közel van.” 21-22: „Mert olyan nagy szorongattatás lesz akkor, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mostanáig, és nem is lesz többé. Ha meg nem rövidítenék azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen élőlény sem; de a választottakért megrövidítik azokat a napokat.” 33: „közel van”

Amikor az Úr az elkárhozott lelkekről és a pokolról szólt, mérhetetlenül fájdalmas, gyászos volt a beszéde. Hatalmas elvesztést éreztem benne. Minden erejével meg akarja menteni az embereket, de azok süketek és vakok kegyelmének felismerésére és befogadására. Az édes Úr tehetetlen velük, mert visszautasítják, és ez fáj Neki a legjobban.

Az Úr Jézus még ezt mondta: Először magunkért és a családunkért adjunk hálát, hogy ott vagyunk, ahova Isten állított minket, és csak utána kérjük a bűnösökre a megtérés kegyelmét. Ezt azért kérte, mert nem tudjuk felfogni, hogy mekkora kegyelem a kiválasztottság. Az, hogy katolikusok lehetünk. Hiszünk, szeretjük az édes Urat, imádkozhatunk és áldozhatunk. Ez mind a jó Isten hatalmas kegyelme.