2016. január 5. Szentségimádáson az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! A legméltóságosabb Oltáriszentségből szólok hozzátok, ahol mindig jelen vagyok. Felfogni nem tudjátok ezt a nagy szeretetet és kegyelmet, amit Én, a második isteni Személy tanúsítok irántatok. Ti mégis figyelmen kívül hagytok, és elmerültök a világi szórakozásokban és élvezetekben. Ez azért van, mert az Isten helyébe a teremtményt állítjátok. Tudjátok mi ez? Közönséges bálványimádás.

Kicsinyeim! Isten tízparancsolatából a legelső ez: I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Az Evangéliumban a főparancs pedig ez: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. 38Ez a legnagyobb, az első parancs. 39A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. 40Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.” (Máté 22, 37-40.) Tehát az első helyen Isten kell, hogy álljon. Ti mégis felborítjátok a helyes sorrendet. Ezért ne csodálkozzatok, ha maga a természet is fellázad ellenetek. Emiatt van annyi természeti katasztrófa.

Gyermekeim! Ha megtartanátok a tízparancsot és a főparancsot, és ha minden nap imádkoznátok, az Isten áldását hívnátok le magatokra. Békében, szeretetben és boldogan élnétek. Amíg ti a bűnt választjátok, ne csodálkozzatok, ha nem vagytok boldogok, háborúk dúlnak, és félelemben éltek. A bűn ugyanis kiszabadítja a pokol ördögeit, akik csak rosszat tesznek. A bűn magában hordja a büntetést.

Kicsinyeim! Térjetek meg! Bánjátok meg és gyónjátok meg bűneiteket, akkor megváltozik az életetek. Isten megáldja azokat, akik engedelmeskednek Neki.

Drága gyermekeim! Térjetek meg Hozzám mindnyájan, mert eljön az óra, sőt már itt is van, amikor kiszáll lelketek testetekből, és már nem lesz többé lehetőségetek a megtérésre. Akkor mindörökre abban az állapotban maradtok, mint amilyenben meghaltatok. Ezért kértem: éljetek szüntelen készenlétben! Meg ezt: szüntelenül imádkozzatok!

Kicsinyeim! Már benne vagytok a végső időben. Már nincs időtök a megtérés halogatására. Én mindent tudtul adtam nektek. Ha mégsem üdvözültök, csak magatokat okolhatjátok. A Szívem eleped a vágytól, hogy ott legyetek, ahol Én, és lássátok dicsőségemet. Erre áldalak meg benneteket megerősítő áldásommal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”