2016. január 20. Itthon a kegyelem órájában (du. 3-4 óra között) az Úr Jézus…

Ezt üzenem X-nek: Drága gyermekem! A papi hivatás a legnagyobb méltóság, amely működésénél fogva hatalmasabb, mint az összes szent angyalom működése, azért mert a Szentlélek ereje által lehozol Engem, Aki a kenyér és a bor színe alatt jelen leszek minden Szentmisében, hogy a híveket tápláld szent Testemmel és Véremmel, amely valóban Étel és valóban Ital. Azért maradtam köztetek, hogy éhen és szomjan ne vesszetek ebben a pusztában, ebben a siralomvölgyben. 

Kisfiam, az élet rövid. Életed minden pillanatát vedd kimondhatatlan nagy kegyelemnek és kamatoztasd a lelkek javára. Azt kérem tőled, hogy mindig kérjél meg Engem, hogy Én működjek benned a lelkek javára. Engem sugározz, Engem hordozz, bárhová mégy, és te csak a szeretet nyelvét ismerd. Soha egyetlen egy gyermekemet se sértsél, vagy bántsál meg. Úgy nézz rájuk, mint akik számomra oly nagyon kedvesek, hogy a Véremet ontottam értük. Téged azért adtalak melléjük, hogy pásztoruk légy, és vezesd őket Hozzám, legnagyobb Jótevőjükhöz, Megváltó Istenükhöz. Mindig törekedj arra, hogy megőrizd magadban az Istenképet, amelyre teremtettelek, hogy aki téged néz, Engem lásson, és aki veled beszél, Engem halljon. Ezt úgy éred el, ha minden működésedben teljesen megfeledkezel magadról és kéred azt, hogy Én működjek, Én szolgáljak általad, és te az Én szeretetemet közvetítsd minden lélek felé. Gyakran beszélj nekik a szeretetről, amelyet főparancsba adtam. Erről foglak mindnyájatokat számon kérni, amikor megjelentek ítélőszékem előtt. Mindnyájatokhoz két kérdésem lesz: „Szerettél-e?” „Követtél-e?” Szerettél-e Engem a felebarátban, akit eléd hoztam? Segítségére voltál-e, amikor lelki-testi szükségben szenvedett? Követtél-e Engem, amikor önmegtagadást és lemondást kértem tőled? Amikor megengedtem, hogy ellenfelem kísértsen és azt kértem, hogy mindig mondj ellene minden kísértésnek. Hordoztad-e mindennapi kis keresztjeidet, amely által üdvözíteni akarlak, és ezek által a keresztek által, ha fölajánlod azokat az Én kínszenvedésem és kereszthalálom örök érdemeivel, lelkeket mentek általad az örök üdvösségre. 

Kicsi gyermekem! A papi szolgálat hatalmas feladat, amely a legtöbb szeretetet igényli. Papjaimban mindig jelen akarok lenni. Azt kérem tőletek, hogy Engem képviseljetek, az Én szavaimat közvetítsétek és az Én lángoló szeretetem működjön bennetek! Gyermekem, szeretet nélkül nem tudsz Engem szolgálni. Ha nincs szívedben szeretet, csak puszta betűket és szavakat és ismereteket mondhatsz, de ha befogadod és tovább sugárzod az Én szeretetemet, akkor a rád bízott lelkek Engem, az Élő Krisztus jelenlétét fogják általad megtapasztalni. Ó, mekkora különbség! Egyszer Bonajunkta atyának ezt mondtam: „Amikor bemutatod a Szentmisét és felolvasod az Evangéliumot, ott jelen vagyok, de ebben hinni kell. Amikor kimondod az átváltoztatás szavait, ott is jelen vagyok, de ebben is hinni kell. De ha közvetíted az Én szeretetemet, ebben nem kell hinni és az emberek mégis megtapasztalják, hogy köztük járok.” Ezt kérem tőled, kisfiam! Ekkor leszel hiteles Énelőttem és az emberek előtt. Vedd nagy kitüntetésnek, hogy üzenek számodra, hogy beszélek hozzád, hogy tanítalak, és egész életedre őrizd meg szívedben-lelkedben az Én tanításomat és váltsd tettekre azokat! Módfelett nagy kegyelem, amelyet azért kapsz, mert azt akarom, hogy szent legyél. Szent papom, aki megszenteli az egész környezetét. A paptestvéreken kezdve az összes hívőig, és hogy el ne bízd magad, azt kérem tőled, hogy légy kicsiny gyermek az Én keblemen. Hajtsd fejedet szerető Szívemre, mint Szent János apostol az Utolsó Vacsorán, és mindig kérdezz meg Engem, mielőtt bármit tennél: „Uram, ha a Te akaratod, Te indíts engem arra, amit Te jónak látsz!” És Én ellenállhatatlan vágyat és indítást adok szívedbe. Én vezetlek téged, hogy elvégezd azt, amit rád bíztam. Hamarosan ki fogod mondani egyes szám első személyben: „Ez az Én Testem, ez az Én Vérem”. Akkor nem te leszel többé te, hanem Én leszek benned, általad. Akkor Én működöm általad, és neked innentől életed minden pillanatában úgy kell élni, hogy Szent Pállal együtt el tudd mondani: „Élek pedig többé már nem én, hanem a Krisztus él bennem.” Ez azt jelenti, hogy szentté kell lenned! Ha nem leszel szent, hiába születtél. Kérj Engem, hogy fokról fokra vezesselek téged az életszentségre, mert csak akkor leszel alkalmas annak a hivatásnak a betöltésére, amelyre öröktől fogva elhívtalak, ha szent leszel. Ha a megszentelő kegyelem átjárja a gondolataidat, szavaidat, cselekedeteidet. Én pedig mindig éreztetem veled, hogy szorosan Mellettem haladsz-e, hogy a Szívemben vagy-e, vagy ha netán egy kissé eltávolodnál Tőlem. Azt kérem, maradj mindig az Én irgalmas Szívemben, légy eggyé Velem, gondolataidban, szavaidban, cselekedeteidben, egész életedben, mert Én veled egy akarok maradni itt és most, és egy örökkévalóságon át. Erre teremtettelek, erre hívtalak, erre adom megerősítő áldásomat Szívem túlcsorduló szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”