2013. január 7. délután, itthon az Úr Jézus…

 

„Ezt üzenem X-nek: Drága kislányom! Az idő rövid, készülj! Hamar meglátsz Engem, Akit oly kitartóan felkeresel a templomban, Akit a Szívedbe fogadsz a Szentáldozásban, Akihez oly forrón vágyakozol, Akit teljes szívedből, lelkedből szeretsz és imádsz. Én is szeretlek téged. Én szerettelek előbb. Az életemet adtam oda érted, hogy ezzel megszerezzem neked az örök életet. Én hívtalak el, hogy Nekem tetsző életet élj. Én teremtettem meg a körülményeket, hogy nyugodtan tudj imádkozni Hozzám. Tőlem kaptad az erőt, hogy el tudj járni a templomba. Hűséges voltál Hozzám mindvégig. Nem cseréltél fel Engem, a hozzád lehajló, téged hűségesen szerető Megváltó Istenedet senki teremtménnyel, aki csak por és hamu. Hamarosan megkapod Tőlem kitartásod és hűséged jutalmát, az örök élet koronáját. Készülj, mert nemsokára meglátsz Engem színről színre! Így készülj: imádj, és szeress Engem lángolóan! Szakadj el mindenkitől és mindentől, és vágyakozz mindennél jobban Szent Színem látására! Kérd mindig a kegyelmet, hogy maradéktalanul teljesítsd rád vonatkozó örök szent tervemet! Imádkozz minden nap magadért, a jó halál és a végső állhatatosság kegyelméért! A teljes búcsúkat ezután már csak magadért ajánld fel! Nemsokára kiszólítalak ebből a világból. Szép, fiatal szellemi testet kapsz Tőlem. A legmerészebb álmodban sem tudnád elképzelni azt a boldogságot, amelyet öröktől fogva készítettem neked azért, mert szeretsz Engem, és hűséges maradtál Hozzám. Tarts ki mindhalálig! Erre áldalak meg az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”